Növényi alapú
a bolygóért
Bolygónk jövője a ma meghozott döntéseinktől függ. Az ipari állattenyésztés az erdőirtás, a vízszennyezés és az üvegházhatású gázok kibocsátásának egyik vezető oka. Ezek a problémák veszélyeztetik ökoszisztémáinkat, ezért sürgetővé tesszük a „Növényalapú a bolygóért” megközelítés elfogadását a környezetbarátabb alternatívák megtalálása érdekében.
A növényi alapú életmód választása hatékony módja a bolygó megmentésének. Amikor több növényi alapú ételt eszünk, kevesebb földet és vizet használunk, és kevesebb kibocsátást bocsátunk ki. A növényi alapú gazdálkodás hatékonyabb, mint az állattenyésztés, így kevesebb erőforrásból több embert tudunk élelmezni. Ez segíti a környezetet, és támogatja az élelmiszerhez való méltányos hozzáférést mindenki számára.
A növényi alapú életmód segít megvédeni a biológiai sokféleséget. Ha kevesebb állatot tartanak, az erdőknek, az óceánoknak és a füves területeknek esélyük van a regenerálódásra. A Plant Based for Plant (Növényi alapú életmód a bolygóért) program előtérbe helyezésével több teret adunk a vadon élő állatoknak, és segítünk helyreállítani a természetes élőhelyeket. Ez egy módja annak, hogy a természet mellett, nem pedig ellene éljünk.
A növényi alapú döntések az együttérzésről és a helyes cselekedetekről is szólnak. Tiszteletet mutatnak az állatok, a bolygó és a jövő generációi iránt. Minden étkezés egy lehetőség arra, hogy pozitív változást hozzunk, és egy igazságosabb, fenntarthatóbb világ felé haladjunk.
A növényi alapú életmód könnyebb, mint valaha. Rengeteg ízletes gyümölcs, zöldség, gabona és új növényi alapú étel közül lehet választani. Az ilyen étkezés nemcsak a bolygónak tesz jót, hanem jobb egészséghez, izgalmas ételekhez és a természettel való szorosabb kapcsolathoz is vezethet.
Minden döntés számít. Amikor a növényi alapú életmódot választjuk, tisztább levegőt, egészségesebb talajt és erősebb ökoszisztémákat teremtünk. Ez a mozgalom arról szól, hogy többet birtokoljunk – több egészséget, több kedvességet és több reményt a jövőre nézve.
Az út világos: egy zöldebb, egészségesebb és együttérzőbb világ karnyújtásnyira van. A növényi alapú étrend választásával a Földet választjuk.
Tehénspiráció
A fenntarthatóság titka
Az állattenyésztés hatalmas mennyiségű hulladékot és üvegházhatású gázt termel, szennyezve a talajt, a levegőt és a vizeket. Az élelmiszertermelés jelentős környezeti hatása az éghajlatváltozást, a talajromlást és az ökoszisztémák összeomlását okozza.
75%
A globális mezőgazdasági területek százezer százaléka szabadulhatna fel, ha a világ növényi alapú étrendeket alkalmazna – ez pedig akkora területet szabadítana fel, mint az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió együttvéve.
60%
A globális biodiverzitás csökkenésének egyik fő oka az élelmiszertermelés – amelynek fő mozgatórugója az állattenyésztés.
Válj vegánná a környezetért
Hogyan változtathatja meg a világot az étrended
Az 1960-as évek óta a világ népessége megduplázódott – de a világ hústermelése megnégyszereződött. Egyes régiókban az állattenyésztés az egekbe szökött: a sertéstenyésztés 2013-ban 4,5-szerese volt az 1961-esnek, a csirketermelés pedig közel 13-szorosára ugrott.
Ezek a megdöbbentő számok nem lassulnak. Az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) előrejelzése szerint 2050-re a globális hústermelés csaknem megduplázódhat, amit a nyugati étrendekben növekvő hús-, tojás- és tejtermék-kereslet fog vezérelni – és a világ többi része is követi a példát.
A bolygónkra gyakorolt következmények mélyrehatóak. Az állattenyésztés bővülése felgyorsítja a globális felmelegedést, az erdőirtást, a vízhiányt, a talajromlást, a szennyezést, és számtalan fajt fenyeget a kihalással. Több állatnak több takarmánynövényre van szüksége, ami egy ördögi kört teremt: a Föld nem tudja fenntartani a növekvő emberi népességet és az ipari állattenyésztést. 2050-re akár 2-4 milliárd további embert is el kell látni élelemmel, ami hatalmas nyomást gyakorol a már amúgy is törékeny ökoszisztémákra.
Ha valóban arra törekszünk, hogy csökkentsük szénlábnyomunkat, takarékoskodjunk a vízzel, mérsékeljük az energiafogyasztást és fenntarthatóbb életet éljünk, akkor a leghatékonyabb cselekvés a tányérunkon van. A növényi alapú étrendre való áttérés nem csupán személyes egészségügyi döntés – ez az egyik leghatékonyabb módja a bolygó védelmének, a biológiai sokféleség megőrzésének és a fenntartható jövő megteremtésének a jövő generációi számára.
Minden étkezés számít. Minden választás számít. Légy vegán – a bolygóért.
Referenciák
➡️ https://www.fao.org/4/ap106e/ap106e.pdf
➡️ http://faostat3.fao.org/browse/rankings/commodities_by_regions/E
➡️ http://faostat3.fao.org/browse/rankings/commodities_by_regions/E
➡️ https://www.fao.org/4/ap106e/ap106e.pdf
➡️ https://link.springer.com/article/10.1007/s10584-014-1169-1
Az állattenyésztés környezeti hatásai
Most minden eddiginél jobban tapasztalják az emberek világszerte a globális klímaválság valódi hatásait. Az emberi tevékenységek hajtják ezt a változást, és az élelmiszerek – különösen az állattenyésztésből származók – környezeti hatása jelentősen hozzájárul, a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának 14,5%-áért felelős. Az Egyesült Nemzetek Szervezete szerint „egyre nagyobb nyomást gyakorol a bolygó természeti erőforrásaira”, ami a föld leromlásához, a vízi utak szennyezéséhez és számtalan faj eltűnéséhez vezet. A fenntartható élelmiszerrendszerre való áttérés nem csupán a bolygó megmentéséről szól; a Földön élő összes élőlény túlélése, boldogsága és jövője érdekében szükséges.
Biodiverzitás csökkenése
A biodiverzitás csökkenése felgyorsul, egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye, miközben a világ élelmiszer-szükségletének háromnegyede mindössze 12 növényfajból és öt állatfajból származik. Az ipari állattenyésztés a válság egyik fő mozgatórugója, de a fenntartható étrendek és életmódok megválasztása segíthet megvédeni az ökoszisztémákat, megőrizni a vadvilágot és fenntartani a bolygó természetes egyensúlyát.
Erdőirtás és élőhelyvesztés
Az erdőirtás és az élőhelyek elvesztése az állattenyésztés, az erdők kiirtása, a vadon élő állatok elvándorlása és a klímaváltozás felgyorsulása legpusztítóbb következményei közé tartozik. Ezen ökoszisztémák védelme létfontosságú a biológiai sokféleség és a bolygó egészségének megőrzése szempontjából.
Vízszennyezés és vízhiány
Az állati eredetű élelmiszerek előállítása sokkal több vizet fogyaszt, mint a növényi alapú alternatívák, ami világszerte szennyezést és vízhiányt okoz. Az étrend megváltoztatása segíthet az édesvíz megőrzésében, az ökoszisztémák helyreállításában és egy fenntarthatóbb jövő támogatásában.
Talajdegradáció
A világ szárazföldjeinek körülbelül egynegyede sivataggá válik az éghajlatváltozás és az állattenyésztés térnyerése miatt. Az intenzív állattenyésztés kimeríti a talaj tápanyagait, hozzájárul az erózióhoz és felgyorsítja a földromlást. A növényi alapú rendszerek alkalmazása helyreállíthatja a talaj egészségét, megvédheti az ökoszisztémákat és biztosíthatja a termékeny földet a jövő generációi számára.
Üvegházhatású gázok kibocsátása
Az állattenyésztésből származó üvegházhatású gázok kibocsátása jelentősen felgyorsítja a globális felmelegedést, felborítja az éghajlati egyensúlyt, és veszélyezteti mind az embereket, mind a vadvilágot. E probléma kezelése központi szerepet játszik egy fenntarthatóbb és ellenállóbb bolygó megteremtésében.
A tejtermékek és a növényi alapú tejek környezeti lábnyoma
A hatásokat tejliterenként mérik. Ezek az ellátási láncra kiterjedő élelmiszerrendszer-hatástanulmányok metaanalízisén alapulnak, amely magában foglalja a földhasználat megváltozását, a gazdaságokban történő termelést, a feldolgozást, a szállítást és a csomagolást.
Földhasználat
Gyorsan fogy a hely, ahol elegendő élelmiszert termeszthetünk, mivel a világ mezőgazdasági területeinek háromnegyedét már állattenyésztés veszi igénybe. Ez a kiterjedt földigény hozzájárul az erdőirtáshoz, az élőhelyek pusztulásához és a biológiai sokféleség csökkenéséhez. Ahogy a rendelkezésre álló szántóföld egyre korlátozottabbá válik, az állattenyésztési rendszerek terjeszkedése komoly aggályokat vet fel a fenntartható földhasználattal és a hosszú távú élelmezésbiztonsággal kapcsolatban.
Vízfelhasználás
Az állattenyésztés rendkívül vízigényes, nagy mennyiségű édesvízre van szükség a takarmánytermesztéshez, az állatok hidratálásához és a feldolgozáshoz. A növényi alapú élelmiszerrendszerekhez képest az állati alapú termelés jellemzően lényegesen több vizet használ egységnyi kibocsátásra vetítve. A vízhiányos régiókban ez a fogyasztási szint további terhet ró a már amúgy is korlátozott édesvízkészletekre.
Túlhalászás
A tenger gyümölcsei iránti növekvő globális kereslet széles körű túlhalászathoz vezetett, amelynek következtében számos halállományt a fenntartható szintet meghaladó mértékben halásznak ki. Ez a túlhalászat megzavarja a tengeri ökoszisztémákat, csökkenti a biológiai sokféleséget, és veszélyezteti a halászattól függő közösségek megélhetését.
Növényi alapú tények
Érdekel, hogy többet megtudjon a növényi alapú étrendről? Most kezdte az útját a növényi alapú életmód felé? Vagy talán már jártas ezen a területen? Nézzük meg, hogy ezek közül a tények közül hány ismerős Önnek.
Referenciák
➡️ https://www.fao.org/4/a0701e/a0701e00.htm
➡️ https://www.ecologylawquarterly.org/currents/a-leading-cause-of-everything-one-industry-that-is-destroying-our-planet-and-our-ability-to-thrive-on-it-by-chr/
➡️ https://awellfedworld.org/wp-content/uploads/Livestock-Climate-Change-Anhang-Goodland.pdf
➡️ https://www.eia.gov/environment/emissions/ghg_report/ghg_nitrous.php
➡️ https://www.ibtimes.com/cow-farts-have-larger-greenhouse-gas-impact-previously-thought-methane-pushes-climate-1487502
➡️ https://www.pnas.org/doi/full/10.1073/pnas.1314392110
Referenciák
➡️ https://www.fao.org/4/ar591e/ar591e.pdf
➡️ https://www.fao.org/4/a0701e/a0701e00.htm
➡️ https://openknowledge.fao.org/server/api/core/bitstreams/36ade937-4641-46ed-aac4-6162717d8a7f/content
➡️ https://www.nature.com/articles/nature01014
➡️ https://science.time.com/2013/12/16/the-triple-whopper-environmental-impact-of-global-meat-production/
➡️ https://cgspace.cgiar.org/server/api/core/bitstreams/3156f027-c037-4836-80d3-22edc54d720e/content
➡️ https://opsociety.org/how-is-animal-agriculture-killing-the-planet/#:~:text=A mezőgazdaság, a tengeri fajok további terjeszkedése.
➡️ https://www.fao.org/4/i0680e/i0680e04.pdf
➡️ https://www.smithsonianmag.com/science-nature/ocean-dead-zones-are-getting-worse-globally-due-climate-change-180953282/
➡️ https://phys.org/news/2006-02-mass-extinction-species-begun.html
➡️ https://www.science.org/doi/10.1126/sciadv.1400253
Referenciák
➡️ https://www.fao.org/4/a0701e/a0701e00.htm
➡️ https://www.fao.org/publications/fao-flagship-publications/the-state-of-world-fisheries-and-aquaculture/en
➡️ https://www.fao.org/4/i2727e/i2727e01.pdf
➡️ https://opil.ouplaw.com/display/10.1093/law:epil/9780199231690/law-9780199231690-e1162?p=emailA2bBUeEf24la2&d=/10.1093/law:epil/9780199231690/law-9780199231690-e1162#
➡️ https://ourworldindata.org/fish-and-overfishing
➡️ https://cdn.ioos.noaa.gov/media/2017/12/worm-et-al.pdf
➡️ https://www.nationalgeographic.com/environment/topic/oceans
➡️ https://www.nationalgeographic.com/animals/article/seafood-biodiversity
➡️ https://www.fishcount.org.uk/published/std/fishcountstudy.pdf
➡️ https://fishcount.org.uk/fish-count-estimates-2
➡️ https://www.nature.com/articles/ncomms10244
➡️ https://www.fao.org/4/W6602E/w6602E09.htm
➡️ https://oceana.org/wp-content/uploads/sites/18/Bycatch_Report_FINAL.pdf
➡️ https://awionline.org/sites/default/files/products/AWI-MA-SharksAtRiskBrochure.pdf
Referenciák
➡️ https://act.thehumaneleague.org/animal-waste-destroys-nature
➡️ https://www.aspca.org/protecting-farm-animals/factory-farming-environment
➡️ https://www.cowspiracy.com/facts
➡️ https://www.uufhc.net/sustainable_plate.pdf
➡️ https://openknowledge.fao.org/server/api/core/bitstreams/36ade937-4641-46ed-aac4-6162717d8a7f/content
➡️ https://nepis.epa.gov/Exe/ZyNET.exe/901V0100.TXT?ZyActionD=ZyDocument&Client=EPA&Index=2000+Thru+2005&Docs=&Query=&Time=&EndTime=&SearchMethod=1&TocRestrict=n&Toc=&TocEntry=&QField=&QFieldYear=&QFieldMonth=&QFieldDay=&IntQFieldOp=0&ExtQFieldOp=0&XmlQuery=&File=D%3A%5Czyfiles%5CIndex%20Data%5C0 0thru05%5CTxt%5C00000011%5C901V0100.txt&User=NÉVTELEN&Password=anonymous&SortMethod=h%7C-&MaximumDocuments=1&FuzzyDegree=0&ImageQuality=r75g8/r75g8/x150y150g16/i425&Display=hpfr&DefSeekPage=x&SearchBack=ZyActionL&Back=ZyActionS&BackDesc=Eredmények%20page&MaximumPages=1&ZyEntry=1&SeekPage=x&ZyPURL
➡️ https://e360.yale.edu/features/as_dairy_farms_grow_bigger_new_concerns_about_pollution
Referenciák
➡️ https://hu.wikipedia.org/wiki/Vízlábnyom#Vízlábnyom_a_termékekből_(mezőgazdasági_szektor)
➡️ https://www.fao.org/interactive/state-of-food-agriculture/2020/en/
➡️ https://openknowledge.fao.org/server/api/core/bitstreams/6e2d2772-5976-4671-9e2a-0b2ad87cb646/content
➡️ https://www.earthsave.org/environment/water.htm
➡️ https://academic.oup.com/bioscience/article-abstract/54/10/909/230205?redirectedFrom=fulltext
➡️ https://www.waterfootprint.org/time-for-action/what-can-consumers-do/#productwater-footprint-crop-and-animal-products/
➡️ https://www.ewg.org/consumer-guides/ewgs-quick-tips-reducing-your-diets-climate-footprint
➡️ https://cdn.downtoearth.org.in/library/0.37171200_1556529315_factsheet.pdf
➡️ https://www.cowspiracy.com/facts
➡️ https://pubs.usgs.gov/fs/2009/3098/pdf/2009-3098.pdf
➡️ https://viva.org.uk/planet/the-issues/water-use/
➡️ https://ourworldindata.org/environmental-impact-milks
➡️ https://openknowledge.fao.org/server/api/core/bitstreams/22e23c47-5393-451e-b6aa-3f2c6fbc7cbe/content
Referenciák
➡️ https://www.fao.org/4/XII/0568-B1.htm
➡️ https://www.internetgeography.net/topics/deforestation-in-the-tropical-rainforest/
➡️ https://www.nytimes.com/2017/02/24/business/energy-environment/deforestation-brazil-bolivia-south-america.html?_r=0
➡️ https://www.mightyearth.org/wp-content/uploads/2016/07/MightyEarth_MysteryMeat.pdf
➡️ https://documents1.worldbank.org/curated/en/758171468768828889/pdf/277150PAPER0wbwp0no1022.pdf
➡️ https://www.rainforestrelief.org/What_to_Avoid_and_Alternatives/Rainforest_Wood.html
➡️ https://worldrainforests.com/facts/rainforest-facts.html#8
➡️ https://www.scientificamerican.com/article/earth-talks-daily-destruction/
➡️ https://worldrainforests.com/0812.htm
➡️ https://globalforestatlas.yale.edu/amazon/land-use/soy
➡️ https://www.peta.org/living/food/gisele-cries-meat-deforestation-cattle-grazing-amazon/#:~:text=Az állati mezőgazdaság közvetlenül felelős, másodpercenként két hektárnyi terület vész el.
➡️ https://worldrainforests.com/amazon/amazon_destruction.html
➡️ https://news.mongabay.com/2009/08/brazilian-beef-giant-announces-moratorium-on-rainforest-beef/
Referenciák
➡️ https://ourworldindata.org/wild-mammal-decline
➡️ https://www.cowspiracy.com/facts
➡️ https://www.fao.org/newsroom/detail/cop26-agricultural-expansion-drives-almost-90-percent-of-global-deforestation/en
➡️ https://www.pnas.org/doi/10.1073/pnas.1711842115
➡️ https://www.blm.gov/programs/wild-horse-and-burro/about-the-program/program-data
Klímaválság
Globális felmelegedés
Az emberiség a globális felmelegedés tagadhatatlan hatásának tanúja – egy olyan válságnak, amelyet nagyrészt mi magunk idéztünk elő. A probléma középpontjában az ipari állattenyésztés áll, amely az erdőirtás, az állati hulladék, a műtrágyák, valamint a hús- és tejtermelés nagy energiaigénye révén hatalmas üvegházhatású gázok kibocsátásáért felelős. Ezek a gyakorlatok nemcsak felmelegítik a bolygót, hanem kimerítik a természeti erőforrásokat és elpusztítják a törékeny ökoszisztémákat. Ha élhető jövőt akarunk biztosítani, újra kell gondolnunk az élelmiszerrendszereinket, és csökkentenünk kell az állati termékektől való függőségünket. A valódi klímavédelmi fellépés az emberi döntésekkel kezdődik – azzal, hogy mit termesztünk, termelünk és fogyasztunk nap mint nap.
Referenciák
➡️ https://www.fao.org/newsroom/detail/new-fao-report-maps-pathways-towards-lower-livestock-emissions/
➡️ https://academic.oup.com/af/article/9/1/69/5173494
➡️ https://www.ipcc.ch/report/ar5/wg1/
➡️ https://climate.ec.europa.eu/climate-change/causes-climate-change_hu
A globális felmelegedés következményei
Az emberiség valóban nagyon súlyos helyzetben van. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, bolygónk akár 5°C-kal is felmelegedhet az iparosodás előtti szinthez képest a század végére. Ez a változás drámai módon befolyásolná a földi életet. Nem csak a forróbb nyarakról van szó; visszafordíthatatlan károkat okozna az emberi civilizációt támogató természeti rendszerekben. Az olvadó sarki jégsapkák felgyorsítanák a tengerszint emelkedését, elárasztanák a part menti városokat és milliók kényszerülnének lakóhelyük elhagyására. Az elhúzódó aszályok és a szélsőséges hőség károsítaná a mezőgazdaságot, ami széles körű élelmiszer- és vízhiányhoz vezetne.
Mi van, ha szemet hunyunk ezek felett a figyelmeztetések felett? Nagyon magas lesz az ára. Valójában az árvizek, aszályok, erdőtüzek és hurrikánok súlyossága fokozódni fog. Az ökoszisztémák összeomlanak, és a fajok örökre eltűnnek. Az élelmiszer- és vízhiány betegségekhez, elvándorláshoz és konfliktusokhoz vezethet világszerte. Ez nem egy távoli fenyegetés.
Több hús, több csípősség
Ahogy a hús iránti globális kereslet szárnyal, az állattenyésztésből származó kibocsátások riasztó mértékben emelkednek, példátlan ütemben hajtva az éghajlatváltozást. A válság kezelése többet igényel, mint apró életmódbeli változtatásokat – alapvető változást követel meg az élelmiszertermelésben és -fogyasztásban. Az állati eredetű termékektől való függőség csökkentése elengedhetetlen az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezéséhez és bolygónk jövőjének védelméhez.
Az igazi változás a tányérunkon kezdődik: az étkezési szokásainknak hatalmukban áll lehűteni a bolygót és megőrizni az ökoszisztémákat a jövő generációi számára.
Mekkora különbséget jelent egy diéta
Az egyetlen igazán „zöld” étrend a vegán, amely sokkal alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint bármely más étkezési minta. A növényi alapú élelmiszerek választása az állati termékekkel szemben a leghatékonyabb módja annak, hogy csökkentsük a személyes éghajlati lábnyomunkat.
Bolygónk biztosítja az élet fenntartásához szükséges vizet, levegőt és termékeny talajt, de az emberi tevékenység a pusztulás szélére sodorja ezt a bolygót. Ha nem cselekszünk, kockáztatjuk, hogy elveszítsük a minket és számtalan más fajt tápláló tavakat, erdőket és talajokat. Szerencsére már van egy hatékony módszerünk a környezeti hatásunk csökkentésére: a veganizmus.
Az egyetlen igazán „zöld” étrend, a vegán életmód sokkal alacsonyabb üvegházhatású gázkibocsátással jár, mint a hús-, hal- vagy vegetáriánus étrend. A növényi alapú élelmiszerek kevesebb vizet, földet és vegyszert igényelnek, és sokkal hatékonyabban előállíthatók, így kevesebb erőforrással több embert látnak el élelemmel. A növényi alapú étrendek felé való globális elmozdulás akár kétharmadával is csökkentheti az élelmiszerrel kapcsolatos kibocsátásokat, segítve megelőzni az éghajlatváltozás összeomlását, miközben elegendő élelmet biztosít mindenkinek.